Lady Cellardoor Naplója

• Blog oldal
• Archívum
• 

#969

Mondom, most van egy kis időm, elolvasok már néhányat a 185 db olvasatlan e-mail közül, erre az elsőben, amire rákattintok, egy ilyen cikket találok: Madárpók, a tökéletes háziállat.

Tényleg senki nem normális?

A díj

Szóval köszönöm családomnak, barátaimnak, tanáraimnak, de főleg Száguldó kacajnak a díjat. Íme a szabályok:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, akitől kaptam.
2. A logót ki kell tennem a blogba.
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
4. Írnom kell magamról 7 dolgot.
5. Tovább kell adnom 7 "blogbarátnak".
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.

Elnézést, hogy az 5-6-7. pontnak nem tudok eleget tenni, de a bloggerek igen nagy százaléka már megírta a listát, ahogy láttam. A 2. pont teljesítéséhez béna vagyok. A 4. pont viszont itt van:

1. Még sosem fürödtem egy egész kádnyi vízben, mert megőrülnék a tudattól, hogy annyit elpazaroltam egyszerre.

2. Rettegek a tolvajoktól.

Általános iskolában kétszer loptak tőlem takarékbélyeget (továbbá jegyzetfüzetet, zsebkendőtartót, színes szappant, stb.), fősulin kilopták a tárcámat a táskámból, Pestre költözésem utáni első héten egy kiscsaj a lakásunkból lopta el a tárcámat (aztán visszaadta, de a pénzt lenyúlta belőle), egyszer az egész táskámat lopták ki Rohadék Exem kocsijának csomagtartójából. Ugyanez a kategória: nagyon sokszor buktam el úgy pénzt, hogy jogosan megilletett, de egyszerűen nem adták ide, pl. visszanyert tandíj, vagy albérletnél kifizetett kauciók (Exlakótársaim, Zsuzs).

Rettegek attól is (de ne legyen külön pont), hogy kölcsön kell adnom valamit, mert ha valaki sokáig nem adja vissza, akkor agyalhatok, hogy most elfelejtette (és ha elfelejtette, mikor fog eszébe jutni), vagy nem is akarja visszaadni. Szóval ne kérj tőlem kölcsön semmit, légyszi. (Citrom, nem felejtettem el a könyvedet ;))

3. Voltam OSZTV-n gépírásból. Csak 15. lettem, viszont hibátlansági különdíjas, és ezért év végén nem kellett vizsgáznom.

4. Autóban és buszon nem tudok olvasni, mert azonnal rosszul leszek.

5. Nem hordok semmit, ami bőrből készült.

6. Szeretem D. Tóth Andrást, Ördög Nórát, a Bükki kovászos parasztkenyeret, a rántást és a habarást, az IKEÁ-t, Izraelt (bár még sose jártam ott), meg a power metált.

7. Egész gyerekkoromban azzal basztattak, hogy vastag a lábam. (Érdekes módon Anya volt az egyik, aki ezzel piszkált, Apa felesége meg a másik. A többiek valószínűleg nem mertek.)

Aki még nem írta meg, az kérem, hogy gyorsan... :)

F*omba már

Na.

A következő embert, aki eljön hozzám vendégségbe, és azt mondja valamelyik növényemre, hogy "nem kéne ezt megöntözni?" (illetve a pofátlanabb változat az, hogy "hozzatok már gyorsan egy bögre vizet erre a virágra"), azt szó nélkül leütöm. És ez most nagyon komoly.

1. Hogy merészeled azt feltételezni rólam, hogy nem gondozok rendesen valamit, ami a birtokomban van?

2. Mégis mit képzelsz, nem vettem észre, hogy haldoklik, és nem az volt az első gondolatom nekem is, hogy bizonyára ki van száradva? (Elárulom: az volt. Így aztán túlöntöztem. Most mondd nagyon okosan, hogy "nem kéne kiszárítani a földjét?")

3. A növény (és ez most az összes növényem kb. 80%-ára vonatkozik) a paneltél miatt kezdett haldokolni. Mindent megtettem érte, valamint mindennek az ellenkezőjét is, de ha megfeszülök se tudom életben tartani, ha ő eldöntötte, hogy meghal.

Szóval ha már végképp minden társalgási témát kimerítettünk, akkor kezdjünk inkább búcsúzkodni ahelyett, hogy szóba hoznánk a virágaimat, értve vagyok?

(Azon gondolkodtam, engem mi vinne rá vendégségben arra, hogy bármire is beszóljak, de arra jutottam, hogy akármit is látnék, inkább tartanám a számat, még ha szétdurranok is.)

#966

Vegyes izzók

Kuribasti rizs

(Vacsoracsata. Esküszöm, nem direkt nézem, de valaminek szólnia kell, és menthetetlenül RTL Klub-párti vagyok. Tudom, ez is az elbutulás egyik jele, de vállalom.)

Ezen a héten véletlenül egész vidám kis csapat jött össze, nem mondom, hogy bármelyiküket is különösebben kedvelném, de nem is valami karót nyelt, illedelmes társaság van, meg nem is neveletlen bunkók.

A felhozatal: Bódi Sylvi (sose tanulom meg, hogy írja a nevét, bár nincs is rá szükségem), Csomor Csilla, Szujó Zoltán, Balzsay Károly, meg megyém drága szülötte, Gáspár Győző.

Nem akarok különösebben hosszú bejegyzést szentelni a dolognak, fogalmam sincs például arról, hogy mondjuk tegnap mit ettek, egyedül Sylvi vega menüje volt az, amire határozottan figyeltem, mert hát ugye.

Győző ezúttal azzal verte ki nálam a biztosítékot, hogy megpróbált gyorsan olvasni, azt a benyomást akarva kelteni, hogy tud. Az étlapon ez állt: "Fahéjas zöldség curry basmati rizzsel és grillezett tofuval" - amit Győzőnek úgy sikerült olvasni és a továbbiakban emlegetni, hogy "kuribasti rizs". Később ki is fejtette, hogy ő már vitt haza ilyen kuribastit, a kutyának se kellett.

(Egyébként biztos én is tudatlan paraszt vagyok, de a curry az nem egy fűszer? Mert én ebben a tudatban éltem majd' 30 évig, és ezért a főétel nevében én se találtam meg a logikai szálat.)

Na mindegy, csak el akartam mesélni, hogy Győző már megint bebizonyította, a fekete párduc sincs olyan sötét állat, mint ő.

Ezt a műsort véletlenül Tetkós is látta, és amikor a szereplők nem nagyon lelkesedtek Sylvi vega kajájáért, meg is jegyezte: "milyen szar lehet úgy főzni, hogy te imádod azt a kaját, beleadod a lelkedet, de tudod, hogy a többieknek más az ízlésük, és nem tetszik nekik".

Mondtam, hogy én folyamatosan így főzök.

#964

Évinél is olvasom, hogy nagy változások vannak, és nagyon izgatott...

Hát csatlakoznék: az én nagy változásom tegnap kezdődött, és hamarosan (ha befejeződött) hangos üdvrivalgás közepette fogok beszámolni róla. Azt mondjuk még nem tudom, hogy egymagamban hogyan fogok üdvrivalogni, pláne írásban, de nem is ez a lényeg, ugye.

Twilight - utoljára

Szóval amikor pár hónapja elkezdtem olvasni a regényt, elég komolyan áradoztam róla. Aztán ha jól emlékszem, később azt is leírtam, hogy kicsit unalmas nekem x oldalon keresztül az, hogy ülünk egy tisztáson, puszilgatjuk egymás nyakát és kérdezgetjük, hogy ez jó-e... Így a regény közepe táján volt a mélypont szerintem.

Na de végül is tényleg igen izgalmas lett a történet vége, meg különben is szeretem az olyan sztorikat, amikor egy senkiből hirtelen fontos ember lesz, mint a Twilight-ban Bellából, ugye. Ez valahogy reményt ad, hogy még belőlem is lehet valaki. Bár ha jobban belegondolunk, a saját életünknek még így, senkikként is főszereplői vagyunk, aztán - rendezői utasítások híján - alig hozunk ki valamit a szerepből.

Tehát a Twilight összességében mégiscsak tetszett, de már rég le akarom írni, mi zavart benne végig.

Robert Pattinson.

Legjobb lett volna akkor olvasnom a regényt, amikor a film még sehol sem volt, és el tudtam volna képzelni a szereplőket úgy, ahogy nekem tetszik. Így viszont egyszerűen nem tudtam megfeledkezni arról a hihetetlen ellentmondásról, hogy Bella kb. háromszázszor említi meg, Edward milyen bámulatosan tökéletesen szépségesen gyönyörű, miközben pedig így néz ki:

Na gratulálok. Még ha nem is jövök most azzal, hogy egy pasi hosszú hajjal az igazi (pláne egy vámpír), meg hogy nem szeretem az ilyen fodros szájú férfiakat - akkor is nevetséges. Értem én, hogy a történetben 17 éves, és így még gyereknek kell tűnnie, viszont a sztori álompasija szintén ő... azaz ő kéne, hogy legyen. De számomra nem az. Számomra egy gyerek.

(Aláírom, a Harry Potterben tényleg ő volt a legszebb hímnemű, de hát olyanok között, mint Harry, Ron meg a töméntelen vörös hajú kisgyerek, nem volt nehéz "jó pasinak" lenni.)

Amikor ezt előadtam néhány embernek, kivétel nélkül azt a választ kaptam, hogy ne Edward miatt nézzem, Jacob, na őőő aztán tényleg jó pasi, nézzem meg a testét... (Kötekedők kedvéért: ha rááldoznék a drága időmből, akkor nyilván nem holmi fiúk-férfiak miatt néznék meg egy filmet, hanem mert kíváncsi vagyok. A filmre, igen.)

Jesszusom, ez a gyerek 1992-ben született!!!

Kövezzetek meg, a mai napig nem néztem meg a filmet. Lehet mondani, hogy hülye vagyok, mert ahogy én is más vagyok fotón meg más az életben, úgy ezek a fotók se mondanak semmit magáról a filmről, lehet. De tudom, hogy képtelen lennék szerelmi történetként nézni egy olyan sztorit, amelyben a szereplők tizenévesek.

Kurvára öreg vagyok, most rájöttem erre is.

#962

Amikor az embernek romokban az önbizalma, sudokuzni kell. (De tényleg, nincs még egy eszköz, amivel ilyen hamar el tudnád hitetni magaddal, hogy igenis okos vagy.)

Ámbár, ha a lakása is romokban, akkor inkább takarítani célszerű.

Mostanában

1. Sütöttem szülinapi tortát Anyának. Rögtön kettőt, ugyanis az első kb. 1,5 centi magas lett. A második úgy 3... De nem baj, finom volt. (NEM kell az a tanács, hogy ne nyitogassam közben a sütőajtót, mert ezt tudom, hogy nem szabad - ámbár ez valahogy nem áll össze azzal a tanáccsal, hogy tűpróbáig kell sütni, mert ugye mégis hogyan tudnád elvégezni a tűpróbát a csukott sütőajtón keresztül...

Meg azt se kérem, hogy "biztos túl sok volt a nedves hozzávaló", mert ezt is tudom. Ha sok, ha kevés, nekem a sütemények nem nőnek meg. Biztos a karmám ilyen.)

Sütöttem továbbá számtalan ehetetlen, valamint számos isteni sütit.

2. Öcsém egyik nap kitalálta, hogy jogsit szerez, másik nap meg már hozzá is kezdett. Tegnapelőtt vizsgázott KRESZ-ből, és át is ment, of course. (Nagyon-nagyon-nagyon büszke vagyok rá - komolyan mondom, egyre tisztábban látom, hogy a több éves rohadás után végre a mi családunk is elkezd haladni, és azt kell, hogy mondjam, már nagyon megérdemeltük.)

3. Kórházban voltam a Nyúllal. (2 napig.)

4. A kilencediken felújítanak, két fúró megy egyszerre, a szünetekben pedig számtalan kalapács - tulajdonképpen már készülök, hogy mikor jelenik meg a fúrófej a plafonomban, pedig még van is köztünk egy emelet. A Nyúl békésen alszik a zaj ellenére, bár ha ébren van, és akkor visít fel a fúró, akkor megijed, és felvisít ő is.

Ami engem illet, teljesen rosszul vagyok a hangzavartól - attól, hogy kiírták a lépcsőházba, hogy felújítanak, én még nem tudok elnéző lenni. Attól tudnék mondjuk, hogyha azt mondanák, hogy nekünk, szenvedő alanyoknak cserébe nem kell kifizetni egyhavi közös költséget. (És akkor már mindjárt csak kéthavival lennénk elmaradva, haha.)

5. Kaptam egy újabb felszólítást a Vodafone-tól, hogy az izén kívül még fizessem be ezt, azt, valamint emezt meg amazt (mindezt ugye azért, mert Tetkós köcsög sógora nem fizette be az egyik csekkemet, valamint szólni is elfelejtett erről, és felbontották a szerződésemet). Komolyan mondom, ezek a buzik lassan már a 2010-es céges karácsonyi bulijukat is velem akarják megfizettetni.

6. Viszont kaptunk ajándékba gyerekülést (autóba) - ez lett volna a következő komolyabb beruházásunk.

7. Sokat ettem és sokat takarítottam, de csak az előbbi látszik meg. (Anya szerint az sem.)

8. Újabb exkollégámtól (azaz kolléganőmtől) kaptam üzenetet, amelyben gratulál a babához és örül, hogy boldognak lát, valamint megjegyzi, jól áll nekem a mosolygás, azelőtt sose látott így.

*Censored.*

9. Tetkós éjjel-nappal dolgozik. Én pedig mostanában már nem ugatok érte.

10. Itt volt Húgom 3 napig, ettől lelkileg feltöltődtem, fizikailag viszont nagyon elfáradtam, bár utóbbira nem tudom a magyarázatot.

11. Elrontották a telefonomat a kórházban. Vagyis még működik, csak nem lehet rendesen összecsukni.

12. Írtam egy novellát. Vagy mit.

#960

Csak egy férfi lehet olyan f*sz, hogy véletlenül magával viszi a laptop töltőjét munkába.

Levél egy szolgáltatónak

Az alábbi írást Koimbrától kaptam emilben, és szerintem annyira jó (és annyira valóságos), hogy továbbküldés helyett inkább kiteszem ide, hátha itt többen olvassák. Mostanában kevés dolgon röhögtem sikítva, ezen igen.

A 2009.11.12-én tett internet szolgáltatásban tapasztalt hibabejelentése érdekében technikus kollégánk 2009.11.13-án megpróbálta orvosolni a problémát, mert Ön akkor nem tartózkodott otthon, illetve az adatbázisunkban nyilvántartott telefonszámon sem sikerült a kapcsolatot felvennünk Önnel. Kérjük, amennyiben az Ön által észlelt hiba még jelenleg is fennáll, jelezze társaságunk felé a 1221-es telefonszámon."

Kijelentem, hogy a fent említett napon végig az otthonomban tartózkodtam, és a kollégáját vártam, maguk meg itt buziskodnak velem. Az, hogy mint utólag kiderült, Önök nem tudnak beírni egy telefonszámot, úgy vélem nem az én hiányosságom. A megadott címen található lakás nincs körülvéve sem vizesárokkal, nem vezettem villanypásztort a kaputelefonba, valamint nagytestű harci kutyák sem őrzik azt. Két kollégájuknak furcsamód már sikerült eljutni a lakásba, valamint felhívni engem a rosszul rögzített telefonszám ellenére - bizonyára Danny Blue- és Christian Panthera-szintű telepatikus képességeik segítségével. Mivel a kollégája baszott kijönni, és a hibát nemi szerve ritmikus húzogatásával próbálta elhárítani, az általam érzékelt probléma még mindig fennáll. 9-szer pofáztam el maguknak, hogy hibás a modem, amit Önök biztosítottak. Maguk hülyének néztek, hiszen az Önök adatai szerint minden rendben.

Ezek után persze még én hívjam fel magukat 10-edjére is, amivel úgy vélem, kimerítik a pofátlanság határát. Véleményemet az ügyről, a szolgáltatásról és a cégükről egyetlen köpéssel kifejezhetem. Öröm az ürömben, hogy ügyintézőik nagyon kedvesek és segítőkészek, az meg egy másik dolog, hogy a "kapcsolja ki a tűzfalat és a vírusirtót" - színvonalú tanácsaikkal nyugodtan kitörölhetem ám a seggem. Ha kellemes társalgásra vágyom, egy más jellegű emelt díjas telefonszámot tárcsázok. Mellékelten bátorkodtam elküldeni az önéletrajzomat is, mivel ennyi szaktudással én is rendelkezem, ezért örömmel lennék egy ilyen remek, dinamikus csapat tagja.

Szerencsére szolgáltatásuk ingyenes, vagyis pontosan annyiba kerül, amennyit ér, ez megmagyarázná, miért is akciós az első három hónapban. Megkísérlem elmagyarázni még egyszer, utoljára:

1. A problémán forrása a hibás modem.

2. Önök küldenek egy szerelőt, aki ért a számítógéphez, valamint egy működő modemet, továbbá egy hálózati kábelt, mivel ez a szar ami itt van, csak fojtogatós szexre alkalmas, másra nem.

3. Küldenek a szerelővel egy embert, aki tudja használni a telefont, a kaputelefont, valamint a liftet, bár jöhetnek lépcsőn is, így ez csupán ajánlott opció.

4. Kicserélik a modemet. A szerelő bejön, köszön napszaknak megfelelően, leveszi a cipőjét, visszautasítja a felkínált frissítőt és kicseréli a modemet. A közlekedős ember kint marad.

5. Aláírom a munkalapot, a szerelő elköszön és kimegy.

6. Működik a szolgáltatás és mindenki boldog.

Amennyiben a fenti hat pont nem megvalósítható, akkor ne fáradjanak a szolgáltatás kikötésével, mert kibaszom az egészet a picsába, mivel Önök megvalósították a szerződésszegés fogalmát, ugyanis ez nem szolgáltatás, hanem egy fos. Egy FOS.

Feltételezem, Önök jobban szórakoztak levelem olvasása közben, mint jómagam, de ne gondolják, hogy viccnek szántam, ez egy kibaszottul HIVATALOS PANASZ. Sajnálom, hogy méltatlan helyzetbe kerültem maguk miatt, de csak azoknak adom meg a tiszteletet, akik :

1. Szintén megadják,

2. Kiérdemelték,

3. Félek tőlük.

Sajnálatos módon Önök egyik kategóriába sem esnek bele, ezért hát levelem keserédes hangvétele. Amennyiben hajlandóak rendesen végezni a munkájukat, akkor Önök felhívnak az általam megadott telefonszámon, és egy Önök által kiválasztott időpontban készséggel állok rendelkezésükre.

Várom megkeresésüket! Nyomorékok.

Tisztelet nélkül:

#958

Azt más is csinálja, hogy a mosógépből nagyságsorrendben szedi ki a ruhákat, és ha véletlenül kiránt egy zoknit, akkor azt visszateszi, hogy "még nem te jössz"?

#957

Tetkós múltkor azt mondta, ha nagyon-nagyon mérges leszek rá, tépjem szét a Metallica-koncertjegyét. Mondtam neki, elképesztő, hogy mennyire nem ismer, inkább eladnám 50.000-ért.

Most, hogy így belegondolok... nem húzna ki minket a sz*rból teljesen, de úgy vállig igen.

Lefelé...

LCD: "Mit tervezel mára?" (Jelentése: hova, kinek már megint?)

Tetkós: "Hú, húst kéne szerezni a székelykáposztához."

LCD: "Fogj egy mamutot valahol."

Tetkós: "... Na látod. Akkor is az volt, hogy a férfiak elmentek otthonról, aztán sokáig nem mentek haza."

LCD: "Igen, de akkor a nők sem voltak egyedül, hanem közösen bogyót gyűjtöttek meg vigyáztak a gyerekekre."

Tetkós: "Hát... én mondtam már, hogy ideköltöztethetnéd pár barátnődet."

 

Máskor (lehet, hogy már volt, de tegnap megint):

Tetkós: "Hozz egy másik sört!"

LCD: "Nem hallottam a varázsszót."

Tetkós: "Kurva. :D"

(Szeretem.)

Torta

Szóval már megint egy senkinek érzem magam, aminek valószínűleg az az oka, hogy tényleg egy senki vagyok.

Érdekes, hogy amíg nem kapcsolom be a gépet, addig nem érzem ezt, de most bekapcsoltam, és azonnal. Lemaradás innen, onnan, úristen, már megint nem tudom, hogy mi van, úristen, ezek már megint hol tartanak... Jaj már megint. Azért lett virtuális életem, mert kellett egy hely, ahol boldogulok, nem úgy, mint a való életben, erre a virtuális színtéren még nyomorultabb vagyok, mint élőben...

Mellesleg sütöttem egy tortát, ami valami isteni finom lett, ráadásul tojás nélkül, mert azt ugye gyűlölöm, meg különben sem volt itthon.

Na ez a tortázás úgy jött, hogy újfent süthetnékem volt, meg gyakorolni is akartam Anya születésnapjára, ami pont két hét múlva lesz, és már most sincs egy fityingem se, hogy meglepjem valamivel, ellenben süthetnék neki egy tortát, gondoltam én.

A recept ez volt - mondanom sem kell, az én tortám messze nem így nézett ki, és ilyen úri huncutságokat, hogy pl. zabtej, csuklóból elvetettem, mert ilyenekre se pénzem, se szabad agykapacitásom nincs. De mondom, ettől függetlenül jó lett, és ha tekintetbe vesszük, hogy ez életem első tortája (mármint olyan, amit én gyártottam), hát khm... büszke vagyok rá. Mondjuk kedden sütöttem és ma fogyott el, lévén, hogy szinte az egészet nekem kellett megennem, gondolkodtam is, hogy szétküldök pár meghívót a városban, de annyira meg mégse voltam rá büszke.

Azért teszek fel egy képet, hogy elhidd, ez se lesz gasztroblog...

Nem, bazmeg, mégse teszek fel, ugyanis a vadiúj fényképezőgépem (amit azóta már le is áraztak, persze, csak hogy még emiatt is szétb*sszon az ideg) memóriakártyája már kb. az első használatkor megsérült, és azóta a gépem a megnyitáskor be is zárja az összes könyvtáramat, amelyikben fotók vannak. Kérlek, ne adj tanácsot, már mindent próbáltam.

Na mentem, jól vagyok.

UI: Azoknak a kismamáknak, akik a Rossmannban pillanatok alatt széthordták az akciós - 109 Ft-os - bébiételt, üzenem, hogy azért legalább egy nyomorult üveggel hagyhattatok volna, b*sszátok meg, ha már elszalajtottam oda szegény Tetkóst még tegnap este.

 

Keresés

Régi bejegyzések

• Jelen
• 2010. február
• 2010. január
• 2009. december
• 2009. november
• 2009. október
• 2009. szeptember
• 2009. augusztus
• 2009. július
• 2009. június
• 2009. május
• Az összes »

Utolsó kommentek

• Varázsló vagyok vagy varázsló vagyok?, Lady Cellardoor: Ez nem varázslat :) Hát ne mondd el senkinek, úgy csináld... »

• #966, Lady Cellardoor: Olvastam már, és nagyon aranyos vagy, és készül :) »

• #966, szaguldokacaj: Gondolom, ez valami baki. De az is lehet, hogy már... »

• Varázsló vagyok vagy varázsló vagyok?, volgyesibettus: :):) tök jó én hiszek a varázslatban de ki fog mindenki... »

• Kuribasti rizs, Dweyra: Csatlakozom, a curry minden variációja k...szottul finom, idevele :) Győzike... »

Legtöbb komment

• Kuribasti rizs (5)
• Twilight - utoljára (3)
• #964 (2)
• Varázsló vagyok vagy varázsló vagyok? (2)
• Mostanában (2)

Nemdohányzó honlap

Kategóriák

Mások élete

• Controlfreak
• Csak volt szerető
• Csipkepitty
• Évi
• Karmakiller
• KATArzis
• Kékleány
• Kérdezős játék
• Koimbra filmes blogja
• Multatuli
• Sárgabögre
• Száguldó kacaj
• Szerpentina
• Tériszony
• Titkos Főnök
• TÜNDÉRNYÚL
• Világölőhárpia
• Witch
• freeblog admin

Kedvenc oldalak

• Erőt ad
• Félrehallott dalszövegek
• Noé Állatotthon
• Verseny gépírásból
ember olvas most